Rövid történeti áttekintése
A MAHART – jogelődjeit is figyelembe véve – a vízi szállítás nemzetgazdasági ágazat legrégebbi és legjelentősebb hazai vállalata volt.
Az 1895. január 24-én alapított Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság (MEFTER) jelentős folyami áruszállítási tevékenységet folytatott, miközben állami támogatással folyamatosan bővítette hajóparkját. 1918-ban már 93 db gőzhajóval és 389 db uszállyal rendelkezett.
Az I. világháború után a folyamhajózás helyzete kedvezőtlenül alakult, 1919. január 1-től a MEFTER rendelkezési jogát korlátozták, 482 úszóegységéből 197 darabot háborús jóvátételként lefoglaltak. Az 1919-es esztendő eseményei közé tartozik, hogy az újpesti Népszigeten megkezdi működését a MEFTER hajójavító üzeme.
A két világháború közötti időszakban a folyami áruszállítás fontosságát jellemzi, hogy a megfelelő közúti közlekedés hiányában teljes körű palettát felmutató fuvarozói szerepe volt, tömegáruk továbbítása mellett közületi darabáru-szállítással is foglalkozott.
A nemzetközi forgalom elősegítésére 1928-ban megnyitották a csepeli Vámmentes kikötőt.
A II. világháborúban a hajóállomány kétharmada megsemmisült vagy megsérült, amely jelentős veszteségeket okozott a társaságnak.
A háború befejezése után 1946. március 30-án a megmaradt MEFTER vagyon bázisán létrehozták a Magyar Szovjet Hajózási Részvénytársaságot (MESZHART).
A MESZHART jogutódjaként 1955. január 1-jén alapították a MAHART Magyar Hajózási Részvénytársaságot, immár ismét tisztán magyar tulajdoni részesedéssel.
A társaság tevékenységi körébe tartozott a folyami áruszállítás, a folyami és balatoni személyszállítás, tengerhajózás, kikötői és hajójavító tevékenység.
A MAHART 1955-ben nagyarányú fejlesztési programot dolgozott ki és kezdett el. A gőzhajókat fokozatosan lecserélték korszerű motoros vontató-, illetve 1967 után tolóhajókra. Az elsőgenerációs tolóhajók (vontatóból tolóhajó készült) átépítését az újpesti Hajójavító üzemben végezték.
A MAHART Magyar Hajózási Rt. 1989. december 31-ig formailag részvény-társaságként, ténylegesen állami vállalatként végezte tevékenységét.
A társaság 1990. január 1-től az állami tulajdon kezelőjéből az állami vagyon tulajdonosává vált, a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség gyakorolta.
Ezzel egy időben, önálló 100 %-os leányvállalatként létrejött a MAHART Balatoni Hajózási Kft.
Az 1992-től megszűntetett állami támogatás, a növekvő infláció, a délszláv háború és egyéb gazdasági tényezők okozta válságból való kilábalásra a MAHART önerős válságkezelő programot dolgozott ki, melynek egyik része az Rt. szervezeti átalakítása volt. Ennek a koncepciónak az eredményeként alakult meg 1993. június 1-jén a MAHART Seatrade Kft., melynek fő tevékenységi köre a szállítmányozás és tengeri hajók bérbeadása lett. A következő önálló társaság a MAHART PassNave Kft. 1994. január 1-jén. jött létre. A szegedi hajójavító részleg bázisán alakult meg 1995. január 1-jén a MAHART Tiszaschiff Kft., majd ennek felszámolása után a MAHART Tiszayacht Kft.
Ennek megfelelően a MAHART tevékenységi köre a folyami áruszállítási, a kikötői, hajójavítási és vagyonkezelési tevékenységre szűkült.
Az 1990-es évek elején kialakult válsághelyzet a szervezeti átalakulás mellett jelentős hatást gyakorolt a társaság létszámára.
Az 1990. évi 3848 főről 2000. december 31-re 886 főre csökkent a társaságnál főállásban foglalkoztatottak száma. A 2001. üzleti évben a létszám tovább csökkent, a teljes munkaidős zárólétszám 2001. végén 558 fő volt, amely 2002. december 31-re 561 főre változott. Az átalakulás után a MAHART 2003. december 31-i zárólétszáma 21 fő volt. A tevékenységi körök szűkülése a létszám csökkenését is megkövetelte, amelynek eredményeként 2007 végén 2 fő volt az alkalmazotti létszám, de 2008 júliusától a társaságnak nincs alkalmazottja, a Vezérigazgató a vezetői teendőket tiszteletdíjért látja el.
Átalakulás
Az ÁPV Rt., mint a MAHART 100 %-os tulajdonosa a 2220/2003 sz. kormányhatározat értelmében a privatizációs törvény módosítását követően – a 205/2003.(VIII.28.) és 206/2003.(VIII.28.) számú alapítói határozataival – döntött a MAHART értékesítése előtti átalakulásáról. Ennek során a társaságnak három, funkcionálisan összetartozó szervezeti egységre kellett szétválnia.
Az átszervezés keretében a MAHART a folyami áruszállítási üzletág tevékenységét egy önálló társaságba, a korábban létrehozott MAHART Duna-Cargo Kft.-be szervezte, illetve két 100%-ban ÁPV Rt. tulajdonú részvénytársaság kiválását hajtotta végre. Az egyik részvénytársaságba, a MAHART-Szabadkikötő Rt.-be a kikötői tevékenység, illetve a kikötő működéséhez szükséges eszközök, részesedések és ingatlanok, a másik részvénytársaságba, az M-Ingatlan Rt.-be a MAHART tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó ingatlanok kerültek.
A szétválás után a maradó MAHART feladatai az egyes vagyonelemek értékesítéséből, privatizációjából, valamint a nem hasznosítható eszközök, tevékenységet nem folytató leányvállalatok megszűntetéséből álltak. Mindemellett biztosítani kellett a cég addigi tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítését is. Tevékenysége ezen kívül a megmaradt ingatlanok és egyéb eszközök bérbeadására, valamint a tengeri hajók bérbeadásával kapcsolatos teendők ellátására korlátozódott. A tengeri hajók értékesítése 2004-ben realizálódott, és a tevékenységet nem folytató külföldi leányvállalatok bezárása is befejeződött.